A keringési rendszer

A szív- és érrendszeri betegségek  számos orvosszakmai konferencia vagy előadás témája volt és a lesz a jövőben. A legfőbb kockázati tényezők, melyek hozzájárulnak a szív- és érrendszeri betegségek, az érrugalmatlanság, vagy az érelmeszesedés kialakulásához: az emelkedett koleszterinszint; a magasvérnyomás-betegség; a dohányzás; az elhízás és a cukorbetegség. Ezek az állapotok, betegségek biztosan jelzik, hogy testünkben az erek rugalmassága már nem megfelelő.

A keringési rendszer egészségének megőrzése nem titok: helyes táplálkozás és rendszeres testmozgás.

A szívet és az erek hálózatát együttesen keringési rendszernek nevezik

Ez a rendszer látja el a sejteket, és test szöveteit oxigénnel és tápanyagokkal, melyet a vér szállít. A szervezet az erek rugalmas változása, tágulása és összehúzódása révén tud alkalmazkodni a fizikai terheléshez, a külső környezet változásaihoz, mint például a hőmérsékleti változás, frontok, vagy a stressz. De minden más az egyént ért megterheléshez folyamatosan alkalmazkodik a szervezet és az érrendszer is.

Az erek akkor működnek optimálisan, ha faluk rugalmas, belsejük tágas, képesek a véráramlásnak megfelelő tágulásra és összehúzódásra. Azonban az erek rugalmassága idővel fokozatosan csökken. Sajnos magas a vérnyomás esetén, a fokozott nyomás miatt megvastagszik az erek fala és veszítenek rugalmasságukból.

A vér magas koleszterinszintje esetén a koleszterin apránként lerakódik az erek falába, ami kezdetben csak egy apró pont, de aztán fokozatosan növekszik, megvastagítja az erek falát, végül bedomborodik az ér belsejébe, és az beszűkül. Ez a lerakódott koleszterinfolt a plakk.

A plakkok gyulladást okoznak az ér falában, ily módon tovább rontva az ér állapotát. A megvastagodott, gyulladt ér pedig egyre kevésbé rugalmas, ezáltal rendkívül sérülékeny, és a szervezet egyre kevésbé tudja szabályozni az átmérőjét, és emiatt nehezebben jut át rajta a vér.

A gyulladt plakkokba fokozatosan kalcium épül be, amitől meszessé válik az ér, egyre jobban beszűkül, végül pedig elzáródik. De érelzáródást okozhat az is, ha a plakk felszíne megreped, és nagyméretű vérrög keletkezik rajta. Olyan esetben, amikor ez az érelzáródás a szív koszorúereiben történik, szívinfarktus következik be. Ugyanígy bekövetkezhet érelzáródás az agyban is, ez a stroke. Az alsó végtagokban lévő érszűkület miatt a terhelés izomfájdalmat okoz, idővel kisebesednek a lábak. Komolyabb érelzáródáskor elüszkösödhetnek azok a területek, amelyek így nem jutnak oxigénhez és tápanyagokhoz.

Az artériák, azaz a friss oxigént szállító erek falának rugalmatlanná válásával, az ér belső átmérőjének fokozatos csökkenésével, végül az ér elzáródásával járó folyamatot nevezik érelmeszesedésnek.

Az erek rugalmatlanná válásának folyamata lassú. Kis odafigyeléssel – megfelelő táplálkozás, mozgás – azonban megelőzhető. Ha már észlelték, ez a lassú folyamat visszafordítható, a plakkok mérete csökkenthető, az érfal rugalmassága helyreállítható ilyenkor is a megfelelő táplálkozás, több mozgás - izomépítés, futás, kerékpározás - és persze ez esetben már megfelelő gyógyszerek szedése mellett.

 

i