A magyar egyetemisták 35 százalékának vannak súlyproblémái

Publikálás: | Módosítás: | Szerző:
 
Kisebb-nagyobb mértékben, de a magyar egyetemisták 35 százaléka már súlyproblémákkal küzd – derült ki a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének felméréséből, akik azt is kiderítették, hogy az itthoni felsőoktatásban részesülők közel 15 százaléka valamilyen krónikus betegségtől is szenved. A hasi zsír jelenti a legnagyobb problémát

A szövetség kutatási programjához több mint 5 ezer egyetemistát kérdezett meg kérdőíves módszerekkel. A legfontosabb mutató a kutatás során a BMI, avagy a testtömeg-index volt, ami alapján kiderült, hogy a vizsgált diákoknak csak alig 65 százaléka tartozott a normális súlytartományba, avagy 35 százalékuk túlsúlyos vagy elhízott volt, de a számokhoz hozzátartozik, hogy majdnem négyszázan a kórosan sovány kategóriába tartoztak, ami természetesen nem billentette vissza a mérleg nyelvét.

A legtöbb hallgatónál egyébiránt a hasi zsír jelentette a legnagyobb problémát, sőt mi több, közel 250 diáknál annyira súlyos volt a helyzet, hogy fokozott szív- és érrendszeri kockázattal kellett számolniuk, amint ugyanis ismert, a hasi zsír aránya nem csak anyagcserezavart idéz elő, hanem a cukorbetegség és a magas vérnyomás kialakulásában is fontos szerepet játszik.

A hasi zsír azért nagy probléma, mert leadása mozgással nem kivitelezhető, csak és kizárólag abban az esetben, ha módosítunk az életmódon, ezáltal változtatunk étkezési szokásainkon, többször eszünk és kevesebbet, növeljük a zöldségek és gyümölcsök mennyiségét, valamint teljes kiőrlésű gabonákat építünk be étrendünkbe.

A férfiak vérnyomásproblémától, a nők allergiától szenvednek

A kutatásból kiderült, hogy a megkérdezett egyetemistáknak közel 15 százaléka valamilyen krónikus betegséggel él együtt, amelyek közül a leggyakoribb – főként a nőknél – az ételallergia volt, de a második leggyakoribb problémát a szív- és érrendszeri megbetegedések jelentették.

Ha a nemek közötti eltérést vesszük alapul, akkor a férfiak esetében inkább a magas vérnyomás, míg a nőknél a táplálékallergia volt sarkosabb pont, de érdekesség, hogy sem a szív- és érrendszeri gondoknál, sem az anyagcserét érintő betegségeknél nem volt lényeges különbség a nemek között.


A kutatásból kiderült, hogy a hallgatók közel háromnegyede korántsem eszik annyi zöldséget és gyümölcsöt, mint amennyi elvárható lenne, és közel 40 százalékuk teljesen mellőzi étrendjéből a teljes értékű gabonákat. Nagyon sokan a rendszeres testmozgással is hadilábon állnak.

Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy a megkérdezettek 45 és fél százaléka rendszeresen sportol, további 45 százalék pedig alkalomszerűen, ami messze nem meríti ki a rendszeres testmozgás fogalmát, ergo az egyetemisták körében volna min javítani a testmozgás szisztematikusságán.

Diétával csak nagyon kevesen élnek, a leggyakoribbak a betegségekhez kötődő étrendek, így a szénhidrátszegény-, a laktóz- és a gluténmentes diéta állnak a dobogón.