A természet gyógyító ereje: outdoor sportolás és mentális egészség

Biztosan sokszor hallottad már, hogy a betegségek egyik legnagyobb oka, hogy az ember mára elveszítette a természet közelségét.

Nem csupán arról van szó, hogy a fenntarthatóság igencsak takaréklángon pislákol, sajnos kizsákmányoló életvitelt folytatunk általában: elvenni elveszünk, de nem adunk vissza semmit. Elvárjuk a természettől, hogy adjon vitamindús táplálékot, miközben profithajhász módon csak a minél több termésre gondolunk, ami aztán tele van vegyszerekkel, akár génmódosításokkal. Ugyanezt tesszük az állatokkal is - növekedési hormonnal, mesterséges kiegészítőkkel tömjük ici-pici helyen tartva őket irdatlan körülmények között, csak hogy minél hamarabb vágósúlyba kerüljenek.

Mindezek tetejében pedig mi magunk is elszakadtunk a természettől: négy fal közé és monitorok elé zártuk magunkat, ahol a ritkán nyitott ablakon is olykor csak a szmoggal terhelt levegő szűrődik be. Nem csoda, hogy mind testileg, mind mentálisan is egyre gyengébbek leszünk, alig látni egy őszinte mosolyt az utcán és sokan panaszkodnak általános kimerültségre is. 

Már az indiánok is megmondták, hogy egyszerűen nem értik a fehér embert... képes szomorúan bezárkózni, beülni egy szobába, ahol aztán nekiállhat a gondjairól beszélni, negatív híreket nézni még inkább mélyebbre taszítva a tudatállapotát, ahelyett, hogy kint járna és ugrálna a természetben, magába szívná a friss levegőt, élvezné, hogy süt rá a nap, észrevenné azt a sok apró csodát, amit lát maga körül és egyszerűen csak megengedné magának, hogy szabadon létezzen… És ha belegondolsz, abszolút igazuk van, mégis, jelenleg kutatásokat végeznek, hogy miként hat természet az emberre. Holott itt korántsem az a kérdés, hogy miért és hogyan tesz jót a természetben töltött idő, sokkal inkább az, hogy az ember miért fordult el tőle.

Biztos tapasztaltad már, mekkora felüdülést tud okozni egy kellemes séta az erdőben, maga az outdoor sportolás, mint például egy könnyed futás a szabadban. Hatására nem csak fizikálisan érezhetjük magunkat kicserélve, hanem a mentális egészség is kivirulhat.

A természetben nem kell semmiféle elvárásnak megfelelni, elengedhetjük az információáradatot és kicserélhetjük az érzékekre való odafigyelésre, mint a hallás, látás, szaglás, s ezáltal megtanulhatunk kicsit a jelenben létezni. Nagyon sokszor probléma ugyanis, hogy az ember hajlandó rágódni a múlton, de aggódik a jövőn és elfelejt a pillanatban létezni, egyszerűen nem éli meg a jelent.

Képzeld csak el, milyen érzés lehet bringával lefelé száguldva az erdőben: miden részletre figyelni kell, ügyelni a kiálló gyökerekre, az esetleges vízmosásokra, a homok/föld szilárdságára/képlékenységre, a benyúló faágakra, a környezetre, hogy jön-e valahonnan valaki vagy valami. Ettől jobban mi tarthatna a jelenben, ha nem a folyamatos koncentrálás. Ilyenkor nem tudsz arra gondolni, hogy 10 évvel ezelőtt, délután 16:55-kor a legjobb barátod azt mondta neked, hogy… nincs időd azon merengeni, hogy most komolyan gondolta-e vagy sem. Nem fogsz azon morfondírozni, hogy elég jó vagy-e, mi lesz jövő héten a meetingen stb. Egyszerűen csak jelen vagy és megéled az adott pillanatot, ami a mentális egészség érdekében vitathatatlanul fontos.

Hosszasan sorolhatjuk az outdoor sportolás további előnyeit a fizikumot illetően is. A sport önmagában is rengeteg hormont szabadít fel, ilyen például a fizikai aktivitás során felszabaduló, fájdalomcsillapító és hangulatjavító endorfin, adrenalin a nagyobb erőfeszítésért, noradrenalin az izmok vérellátásáért, az éberség fokozásáért, továbbá az anyagcsere-szabályzó kortizol, az izomnövekedést támogató tesztoszteron és a hangulat- és alvásfelelős szerotonin. Ez utóbbi szintje már csak pusztán a természetben való tartózkodás során is növekszik, mindenféle különösebb sporttevékenység nélkül. Képzeld el, milyen jó hatást érhetsz el, ha még fizikailag aktív is vagy a friss levegőn.

A sportolás a természetben hozzájárulhat a D-vitamin raktárak feltöltéséhez, amit sokszor már inkább hormonként emlegetnek, mintsem vitaminként. A szervezet D-vitamint termel, mikor az ultraibolya-B (UVB) sugarak érik a bőrt. Ezért nevezik a D-vitamint „napfény-vitaminnak”. Az állandó beltéri tartózkodás azonban korlátozza a napfényt, így, ha te is minimális időt tartózkodsz csak szabad levegőn, nem juthatsz elég D-vitaminhoz. A D-vitamin támogatja az általános testi egészséget, segíti a szervezetben a kalcium felszívódását, hogy erős és egészséges csontokat építhessünk. Elősegíti a sejtnövekedést és jót tesz immunrendszernek. De a mentális egészségben is szerepet játszhat - egyes kutatók feljegyzései szerint sok depressziós embernek alacsony a D-vitamin szintje.

Ha pedig az időjárás már engedi a strandröplabdát, tollaslabdázást, futást a homokos parton mezítláb, az fantasztikus hatással van az egyensúlyérzékre, a boka stabilitására, illetve a gyorsaság, robbanékonyság fejlesztésére is. Nem véletlen szerveznek edzőtáborokat ilyen helyekre.

Tehát mondhatjuk, hogy az outdoor sportolás, legyen az futás a szabadban, túrázás, biciklizés, evezés, tollaslabdázás, egy kellemes séta, duplán jót fog tenni: elűzi a stresszt, támogatja a mentális egészséget, a hormonegyensúlyt, olykor pedig kitűnő kiegészítője a mozgásszervi prevenciónak.

Persze az elméleti rész mindig könnyebb, mint maga a megvalósítás. De mégis, hogyan illesztheted be az életedbe a sportolást a természetben?

Az általános javaslat az, hogy legalább napi 90 percet kellene a szabadban tölteni. Ha nincs lehetőséged napi szinten a levegőn tartózkodni és egy-egy edzést a szabadban végezni, akkor legalább heti egyet próbálj meg mindenképpen beszúrni. Határozz meg egy napot a héten, amikor reggel futással kezdesz, vagy délután biciklizel, esetleg hétvégén túrázol egyet. Ha heti egyszer jutsz csak ki a szabad levegőre, figyelj arra, hogy az az időtartam meghaladja legalább a két órát.

• Deríts fel közeli helyeket! Így amikor hétköznap időszűkében vagy, még mindig megadhatod a lehetőséget magadnak egy kis sportolásra a természetben.
• Invitálj magaddal másokat is! A társas kapcsolatok is hozzájárulnak a lelki és mentális egészséghez, és a motivációt is könnyebb fenntartani.
• Válassz olyan tevékenységet, ami valójában örömet okoz! Teljesen mindegy, hogy via ferratázol, futsz, vagy csak a kutyáddal sétálsz. A kellemesnek érzett tevékenységek növelik a következetesség valószínűségét.

Ha van már bevált edzésrutinod, egészítsd ki azt, vagy cserélj le benne egy edzésnapot szabadtérire. Ezzel sokkal színesebbé válik majd az edzésed és mint tudod, a változatosság gyönyörködtet, segít fenntartani a lelkesedést, az új impulzusok pedig megóvnak a fásultságtól és az unalomtól. Így érdemes próbára tenni magad különböző szabadban végezhető sportágakban is!

Helyezd a szabadtéri mozgást előtérbe szemben bizonyos kötelezettségeiddel. Biztos jártál már úgy, hogy hévégén a gyönyörű napsütésben nekiálltál például takarítani, mondván, hogy majd utána elmész egy kisebb túrára, ám mire végeztél még az idő is elromlott. Végül szomorúan konstatáltad, hogy a takarítás megvárt volna, az időjárás a változó tényező. Emiatt érdemesebb inkább ehhez alkalmazkodni, kihasználni az alkalmat és elengedni olykor dolgokat. Engedd meg néha magadnak, hogy te szerepelj a listád első helyén és hogy olyan tevékenységet végezz, amit élvezel és kikapcsol. Engedd meg többször a természetnek, hogy feltöltsön!