Mit tudunk az izomról? - II. rész

Publikálás: | Módosítás: | Szerző:
Címkék: Egészség
 
Az izmok típusait, elhelyezkedésüket, felépítésüket már megbeszéltük, most nézzük, hogyan működnek. Az izmok nem egyenként dolgoznak, hanem csoportosan. Egy mozdulat végrehajtásában több izom is részt vesz és egyáltalán nem biztos, hogy csak a mozduló területen. Ha belegondolunk, egyértelmű, hogy minden lehetséges mozgásnak saját izommal kell rendelkeznie, mivel mozdulatot csakis izomösszehúzódás révén érhetünk el. Minden ízület két irányba tud elfordulni vagy pedig forogni képes: hajlítás – feszítés (flexio-extensio), közelítés-távolítás (adductio – abductio), borítás – hanyitás (pronatio – supinatio), valamint az említett forgás (rotatio).

Azokat az izmokat, melyek egy irányba dolgoznak, tehát azonos működésűek, társizmoknak (szinergisták) nevezzük. Vannak ezzel a csoporttal ellentétesen működő izmok is, ezek az úgynevezett antagonisták.

A hajlítás úgy jön létre egy ízületben, hogy annak felxor (hajlító) izmai összehúzódnak. A feszítés pedig ugyanitt akkor valósul meg, ha az ízület extensor (feszítő) izmai húzódnak össze. Kitalálható, hogy a felxor izmok összehúzódásakor az extensorok elernyednek, míg az extensorok összehúzódásakor az felxorok kerülnek ernyedt állapotba. Az izmoknak csakis egy fő működésük van.

A flextorok a végtagok ízületeinek hajlításáért felelősek, az extensorok pedig ugyanezen végtagoknál az ízület feszítését végzik. A leírt folyamatok teljes egészében az idegrendszer szabályozása alatt állnak, ezért történhet meg, hogy egy illetőnek nincs az adott területen mechanikai sérülése, mely korlátozná a mozgásban, mégsem képes mozgást elérni.

Ilyen esetekben az idegrendszerben történt sérülés okozza a problémát. Az ép izom gazdagon erezett, teli van idegekkel, így mindig van benne egy minimális mértékű alap-összehúzottság, mely az izomtónust adja meg.

Ezen változtat az idegimpulzus és következik be a contractio(összehúzódás) vagy a relaxatio(elernyedés).
Az izom több izomrostra bontható, melyeket izomsejtek alkotnak, valamint gazdag érhálózat is beszövi, innen kapja a tápanyagot.

Ezek a szálak fehérjeszálak. A fehérjeszálak két típusa különböztethető meg. A vastagabb szálak (miozin) és a vékonyabb szálak (aktin). E két szál kis karokkal egymás közé csúszik, így valósul meg az izomösszehúzódás, tehát az izom megrövidülése. A két szál összekapcsolódásának feltétele a foszfátmolekula megléte, mely foszfátcsoporttal, azaz energiával látja el a fehérjét.

A kreatin foszfát is ezért hatékony és keresett étrendkiegészítő a testépítők körében.